Görög Katolikus Cigánytemplom, épült Csanády
Gábor tervei szerint 1995-ben.
A község egy jól körülhatárolható, szegregált
részén lakik a több mint 1000 főt számláló cherhári –
lovari nyelvet beszél oláh cigány közösség. A magyar
Görög Katolikus egyházközség anyaköveiben már az 1820 – as
éveiben találunk a cigány közösségre utaló neveket.
Hodászra 1940 – ben nevezték ki
Görög Katolikus lelkésznek Sólya Miklóst. A fiatal lelkész a magyarok
lelkipásztori ellátása mellett hamar letalál a kolerásnak nevezett cigány
részre is. Itt értő fülekre és érző szívre talált az evangélium üzenetével. Nem
csak lelki atyja, de igazi gondviselője lett az itt mélyszegénységben élő
cigányoknak. A putriról putrira járást hamarosan felváltotta a közösségi
evangelizálás. A 40 – es évek közepére a közösség saját erőből egy egyszerű, de
számukra nagyon kedves vályog kápolnát épített. Miklós atya pesti ismeretsége
révén régi templomi bútorokból fel is szerelték a kis kápolnát. VI. Pál pápa
személyes adományából tovább bővült a kápolna. A zenekar elektromos
hangszerekkel bővült. A hitélet és az egymáshoz tartozást rendkívül élénk és
szoros volt. se vagyoni, se hitbeli különbözőség nem osztotta meg a
cigányságot. Ez az állapot jellemző volt 1981 – ig,
Miklós atya nyugdíjba vonulásáig.
Mosolygó Béla 1981 –es kinevezésekor természetesnek
tartotta, hogy mindkét egyházközségnek jó papja legyen. Mindkét egyházközség
lelkipásztori gondjait szívén viselte. 1991– ben az
egyházközség önerőből, minimális pénzből templomépítésbe kezdett. Külső erők,
megosztva az egyházközséget, szektába vitték a közösség jelentős részét.
Hitbeli megosztottságuk ma is tart. A cigány egyházközség második papja 12 évi
munkálkodás után Kisvárdára kapott kinevezést.
1993 őszén érkezett a közösségbe az új lelkész Gelsei Gábor.
Kinevezési okmányába püspöke két sürgős feladatot szabott: fejezze be a
félbemaradt templom építését, és próbálja visszaállítani a hitben kettészakadt
közösség egységét. A templom építéshez egyházmegyei és
külföldi segítséget kapott a közösség. 1995 májusában magas rangú Vatikáni és
állami vendégek részvételével szenteltük fel a templomot. A szentelés napján
tettük le a leendő közösségi ház alapkövét, amelyet a Stichting
Katolieke Noden Holland
alapítvány finanszírozott. A következő évben már avattuk és használatba vettük
a 600 négyzetméteres közösségi házat. Itt ebben szolgálati lakás, konyha,
nagyterem, oktatási blokk kapott helyet. Megszerveztük az idősek napközi
otthonát, amely közel 50 idős családról gondoskodott. Az oktatási blokkban
egymást követték a Munkaügyi Központtal közösen szervezett tanfolyamok. Több
egymást követő osztályban a helyi cigányság szinte valamennyi tagja befejezte
általános iskolai tanulmányait. Ezt követően OKJ – s tanfolyamokban házigondozó – betegápoló, szociális ápoló, dajkaképző,
konyhalány képesítést szereztek. Az itt végzettek jelentős részét
foglalkoztatni is tudjuk. 2001 – re épült fel a családok átmeneti otthona és a
bentlakó szociális otthon. Ezekben a létesítményekben 50 főnek biztosítunk
otthont. Működik a jól felszerelt konyhánk, ahol naponta akár 200 adag étel is
készülhet. 2009 – ben indult a képzés az „Angyalok
Kertje „ óvodában, aminek egy részét bölcsődévé
alakítjuk át.
A Hodászi cigányság integrálása ezen intézmények révén halad. Hagyományőrzését egyházközségünk fontosnak tartja és támogatja. Számunkra a legnagyobb elismerés és dicséret így fogalmazódott meg: Európába a cigányok a Hodászi úton juthatnak. Imádsággal köszönjük meg mindazoknak a támogatását, akik lehetővé tették, hogy intézményrendszerünket felépítsük és használjuk.