Intézze ügyeit elektronikusan!
Hatarozat

Hatarozat



Hivatali ügyfélfogadás

Hétfő: 08:00 - 12:00
Kedd: 08:00 - 12:00
Szerda: 08:00 - 12:00
Csütörtök: 08:00 - 16:00

Kapcsolat

Cím: 4334 Hodász, Petőfi Sándor u. 6.
Telefon: +3644/550-026
Fax: +3644/350-237
E-mail: hodaszpolghiv@t-online.hu

Közigazgatási adatok:

Ország: Magyarország
Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség: Mátészalkai
Rang: Nagyközség
Polgármester: Likvácsik Zsolt
Irányítószám: 4334
Körzethívószám: 44

Támogatóink

    • Az első Roma Tájház civil kezdeményezéssel jött létre 2001 -ben Hodászon.

    A roma népi építészet és a tájház két épületében található enteriőr kiállítások valós környezetben tárják a látogatók elé a tájegység roma lakáskultúráját.

    A Tájház hivatalos megnyitója 2009. szeptemberében az I. Országos Egyházzenei Roma Kórusfesztivál részeként került megrendezésre.

    Magyarországon az ország különböző pontjain közel 400 tájház található, a hodászi Roma Tájház 40 év lemaradását kívánja pótolni és remélhetőleg példát adni más roma és beás közösségeknek ahhoz, hogy hasonló kezdeményezéssel éljenek.

    Lakhat az ember falun vagy városon, egy nyírségi településen vagy egy tengerparti nagyvárosban, vályogházban vagy egy luxus villában, de ahhoz, hogy egyenes tartással élhessük mindennapjainkat, ismerni kell a múltunkat, történelmünket. Könnyebben találjuk meg a helyünket, ha tiszteljük azokat a hagyományainkat, amelyekkel azonosulni tudunk és pontosan értjük és vállaljuk az identitásunkat. Ha mindezt hittel tesszük, akkor boldogságra törekvő embernek tarthatjuk magunkat. Ehhez kíván hozzájárulni az Első Roma Tájház.

    Hodász település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, Budapesttől 300 kilométerre, Nyírbátor és Mátészalka között. Népessége mintegy 3500 fő, ebből körülbelül 1700 fő a cigány lakosok száma. Anyanyelvük szerint kétfajta cigány lakik a településen: vannak, akik beszélik a rromani, azaz a cigány nyelvet, és vannak, akik már sajnos elfelejtették, akik nem beszélik, azok a magyar cigányok.

    Hodász az itt lakó cigányokról vált híressé. 1941-ben a településre érkezett egy görög katolikus fiatal lelkész Sólya Miklós, aki a magyar egyházközösségben szolgált és emellett szabadidejében eljárt a cigánytelepi putrikba, hogy az ott lakókkal Istenről beszélgessen. Később a közösség idősebb tagjai kérésére és adománygyűjtésének köszönhetően közösen megvettek egy vályogházat, amit kápolnává alakítottak, majd cigány nyelvre fordították a liturgiát, hogy anyanyelvükön tarthassák az istentiszteletet. Az idős esperes, akit a közösség raśaj –nak (papnak) szólított közel ötven évig tevékenykedett a településen, papi munkája mellett gyakran szociális feladatokat is ellátva. Ma gyönyörű kápolna áll az egykori vályogházból átalakított kápolna helyén. A kápolna mellett található egy közösségi ház, az idősek otthona, mögötte egy anyaotthon és nemrég épült az óvoda. A falu felekezeti megoszlása gazdag képet mutat, az említett görög katolikus roma kápolnán kívül találhatunk itt egy görög katolikus magyar templomot, egy római katolikus templomot, egy evangélikus templomot és a Golgota Keresztény Kisebbségi Gyülekezet imaházát.

    A másik nevezetesség édesanyámhoz, Rézműves Mihályné Linához köthető. Harmincegy éves volt, amikor 1970-ben a cigány telep közepén létrehozott egy madzag óvodát. Egy évvel később a helyi roma közösség és a Hazafias Népfront támogatásával a szabadtéri kezdeményezés helyére egy óvoda épült. Így a cigány gyermekek is járhattak óvodába. Az épület kezdetben egy csoportszobával és egy teakonyhával működött. Az 1980 –as években egy budapesti cég segítsége révén az épület egy csoportszobával, egy irodával és egy mellékhelyiséggel bővült. Édesanyámnak köszönhetően a gyermekek két nyelven élvezhették a meséket és vehettek részt a foglalkozásokon. Elsősorban a szülők felé való nyitottságáról és kétnyelvűségéről vált híressé az óvoda, amiről rengeteg újsághír jelent meg akkoriban.

    A hodászi roma közösség népszokása időközben kiegészült a katolikus vallási élet hagyományaival főként a jelesnapok vonatkozásában. Valamivel a rendszerváltás előtt kezdtek kivetkőzni a népviseletből, elsősorban a média hatására valamint a többségi társadalomtól várt elfogadás reményében. Ma főként az idősebb korosztály tagjai járnak még népviseletben. Az 1800 –as években gyakorolt csengő és harangöntésre már csak az idősebbek emlékeznek nagyszüleik elbeszéléseiből. A rendszerváltásig főleg szarvasmarhatartással foglalkoztak a férfiak, míg a nők a helyi parasztoknál dolgoztak napszámba.

    A köznyelven a falu cigány telepnek nevezett részén – korábban Lenin utca, majd Ady Endre utca – a csökkentett értékű házak között található a Roma Tájház épülete. Az épület az 1950-60 –as években épült. Az egyosztatu döngölt sárfalazatú, nyeregtetős ház mellett a portán még két hasonló ház állt, amit a telepfelszámolás idején a csökkentett házak megépítésekor az 1970 -es években lebontattak. Rézműves Mihály Görög és felesége Brága voltak a ház második tulajdonosai. Ők építettek a szobához egy konyhát az 1970 –es években. Az idős házaspár halála után a családtagok eladták a házat egy idősebb házaspárnak, névszerint Rézműves Károly Kakárnak és a felségének. Tőlük vásároltam meg az ingatlant és a hozzátartozó telket igen elhanyagolt állapotban. A helyiek támogatásával 2001 –ben létrehoztunk egy félig földbeásott putrit a telken, ami a II. világháború időszakának lakhatási körülményeit hivatott bemutatni.

    A kétosztatu ház berendezése egy módosabb roma család lakáskultúráját ábrázolja. A szoba berendezése párhuzamos elrendezésű. Az ajtóval szemben, a két sarokban található a két ágy, közöttük pedig az asztal. A ruhák tárolására szolgáló rúd a famennyezethez van erősítve. Az ajtótól balra található egy láda a vendégek fogadására, mellette pedig egy szekrény, ami a melegebb téli ruhák tárolására szolgált. A konyha fő berendezése a csikóshátú tűzhely és mellette a kredenc. Az ajtótól balra található egy hosszú láda, ami a vendégek fogadására szolgált, mellette a sarokban egy fából készített lavortartó lavorral. Az ajtótól balra a sarokban található az asztal. A putri berendezése szintén párhuzamos elrendezésű. Az ajtóval szemben a két sarokban található a négy faágason álló deszkalapokból eszkábált fekhely, amit sárral tapasztottak, majd fehérre meszeltek. Tetejére szalma került. A fekhelyet dikónak hívták. A két ágy között található a fából készített asztal, amit szintén sárral tapasztottak és fehérre meszeltek. Az ajtótól jobbra található a sarokban az un. brugó. A négy faágasra vékony fákat tettek keresztbe, amit sárral betapasztottak és a sima felületre bádoglemezből készített egy lyukú szerkezetet tettek, amelynek csöve a falon keresztül vezeti a füstöt a szabadba. A tisztálkodási lehetőséget egy lavor jelentette. Az ajtóba szegeket vertek és arra akasztották a ruháikat vagy a párna alá tették azokat. A párnát durva zsákvászonból varrták, amibe szalmát tettek és egy szoknyát vagy kötényt tettek rá, hogy puhább legyen. Egy több tagú család tagjai ha ne fértek a dikón, akkor estére a földre szórt szalmán és kabátokon aludtak. Sötétedéskor mécsessel világítottak.

    A Tájház gyűjteményének gyarapítására jellemzően ezévtől van lehetőségünk. Elsősorban a ház korabeli berendezéseire és használati tárgyaira összpontosítunk. Emellett fontosnak tartjuk bemutatni a hagyományos roma mesterségek szerszámait, eszközeit, használati- és dísztárgyait.

    Folyamatosan bővül a fotógyűjteményünk – családi-, katonai fotók, az óvoda alapításáról készített fotók, hitélettel kapcsolatos képek-, amely az 1950 –es évektől próbálja bemutatni a közösség életét. A férfi és női népviseletet településenként tartjuk számon.

    A Tájház múzeumpedagógiai szolgáltatásaként bemutatásra kerülnek bizonyos házimunkák, alkalmanként pedig egy-egy jeles naphoz - húsvét, pünkösd, karácsony- köthető ünnepi készülődést láthatnak az idelátogatók. A városi gyermekek kedvelt szórakozása a stráffal történő kocsikázás és az állatsimogatás. A Tájház profiljához illeszkednek a nagyobb rendezvények, amelyek az élő tájház funkcióját szolgálják. A különböző mesterség és kézműves bemutatók, amelyek a szegkovácsolás, fafaragás, gyöngyfűzés, üvegfestés, bőrözés, szövés, mézeskalácssütés, fánksütés, bokoji (kenyér) készítés munkafolyamataival ismertetik meg a látogatókat. Legnagyobb szükség a közösségépítésre van. Eddig elsősorban az általános iskolás diákoknak valamint az idős korosztály tagjainak szerveztünk ezirányú programokat. A gyermekek leginkább a gitár és szintetizátoroktatást valamint a kézműves foglalkozást vették szívesen. A családoknak kötetlen formájú előadásokat, vetélkedőket, gasztronómiai foglalkozásokat, szabadtéri mozit szerveztünk, amit idén újra szeretnénk szokásba hozni. A jövőben szeretnénk gyarapodni egy Alkotóházzal és egy pajtával, ahol az időszaki kiállításokat, drámapedagógiai-, jelesnapi- és tánc foglalkozásokat tarthatnánk.

    Hangsúlyozzuk és képviseljük, hogy a tájház programjaira minden jó szándékú embert szeretettel várunk függetlenül a felekezetétől és a származásától.

    A településre látogató turista figyelmébe ajánljuk a faluközpontban található könyvtárat, amelyet Czine Mihályról a helyi születésű ismert íróról, irodalomtörténészről neveztek el. A könyvtárban található az író könyvtári hagyatéka. A könyvtárral szemben a református templomkert mellett található az író mellszobra. A faluba vezető úton a vasútállomás mellett található halastó egyaránt alkalmas pihenésre és családi programok rendezésére.

    Vissza
    -->